Kereskedők helyett az iparosok városa – 1860-1895

Az 1848-as szabadságharcot követően a céhek szerepe megváltozott. Érezhetővé vált az igény arra, hogy a lakosság egyre nagyobb fogyasztási elvárásait, egy modernebb, jobban működtethető gazdasági mechanizmus váltsa fel. Végül az 1860-ban kiadott Ipartörvény megvalósította a teljes iparszabadságot.

A XIX. században Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajóforgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Pest és Nagykanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget. Sikerrel. Győr a század végére Budapest, Pozsony és Temesvár után Magyarország legjelentősebb ipari központjává vált.

Nagy malmok, gépgyárak elődei, gyufagyárak, élelmiszeripari üzemek kezdték el működésüket a városban. Az egyik legjelentősebb beruházás a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. volt. Győr első részvénytársaságát a város vállalkozói, s a későbbi többségi tulajdonos, a Lederer család alapította.