Trianon után: zuhanások és felemelkedések – 1920-1944

A trianoni békeszerződés aláírásával Győr az egyik pillanatról a másik pillanatra határszéli várossá vált. Csallóköz és Burgenland elcsatolásával a város elveszítette korábbi legfontosabb gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait. Ám a trianoni szerződés következménye volt az is, hogy a nagy magyar ipari központok más országokhoz kerültek (Pozsony, Fiume, Nagyvárad, Kolozsvár, Kassa). Ezzel Győr Budapest után az ország második legnagyobb iparvárosává vált. Az országba beáramló népszövetségi és magánkölcsönök segítettek a talpra állásban.

A 20-as évek közepén mintegy 35 nagyobb gyár volt a városban: többek között a Vagongyár, a Kohn olajgyár, a Meiler Ignác olajgyár, a Lederer-féle Szeszgyár, a Koestlin Kekszgyár, a Schmiedl-féle cukorka- és csokoládégyár, a Győri Faipari és Faértékesítő (bútorgyár). A győri textilipar a legjelentősebbé válik Magyarországon, a Grab-féle viaszosvászon- és textilgyár, a Taussig-féle vászon és viaszosvászon gyár, a Győri Textilművek Rt., a Richards, a Selyemfonal gyár, a csipkegyár (Gardénia) a kiemelkedő üzemek.

Az 1929–33-as gazdasági válság ismét komoly visszaesést hozott. Sok gyár megszűnt, vagy csak fele kapacitással üzemelt. Jelentős javulást a 30-as évek közepe, a hadsereg-fejlesztési program hozott. Az állami megrendelések hatására Győrben ismét beindult a gazdaság. A Vagongyár a teherautókon kívül (Turán, Botond, Rába-Maros) olyan fejlett munkákra is képes volt, mint a repülőgépgyártás. (A Messerschmitt 109-es harci repülőgép testét is Győrben készítették.)

 

 © 2022 • Open Art Night • ImpresszumAdatvédelem