Ipar és történelem

Győr 750 éves város. Magyarország egyik legjelentősebb megyeszékhelye a jeles évfordulót 2021-ben ünnepli. Az ünnepeltet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Széchenyi István Egyetem és a Győri Egyházmegye a Széchenyi Open Art Night rendezvénysorozattal köszönti. Az alapítók szándékához csatlakozó mecénások segítségével egy különleges, s a maga nemében egyedülálló szabadtéri kiállítás nyílt meg ez év májusában. A tárlat nyolc hónapon át mutatja be a város értékeit az esti órákban, amikor a Nap heve már enyhül, s mikor a test már nem csak egy hideg italra vágyik, hanem a szellem és a szív felüdülését támogató emlékképekre is.

A Széchenyi Open Art Night májusban nagy sikerrel tárta Győr szakrális emlékeit az érdeklődők elé. Júniusban pedig az Európában is méltán híres Magyar Táncfesztivál programjához csatlakozva, a Győri Balett történetét, a győri táncos sikercsoportokat, a néptánctól az utcatáncig tartó széles spektrumot tárta fel – izgalmas és művészi képek segítségével – a nagyközönség számára.

2021 júliusa újabb bemutatót jelent a Széchenyi Open Art Night történetében. Az alapítók és a szervezők olyan témához nyúltak, amely nem csupán érdekes, de Győr történetének fundamentuma, amely nélkül nem lehetne ma ez a város az egyik legsikeresebb, legélhetőbb és az egyik legnagyobb magyar ipari, kulturális, művészeti, egyetemi központ.

Győr iparának története a céhes időszak magyar lezárásával, az 1860-ban kiadott ipartörvénnyel kezdődött. Ám egy törvény kevés ahhoz, hogy a céhek világa, a kereskedelemre épülő városi gazdaság megváltozzék. Ehhez – ahogy napjaink változásainak előmozdításához is – vállalkozók, ipari méretekben gondolkodó befektetők, felelős városvezetők kellettek.

Hosszú lenne a sor, ha mindenkit említeni szeretnénk. A Győri Szeszgyárat beindító Lederer fivérektől, akiknek a Waggon Gyár elindulása is nagyban köszönhető, a Graab testvéreken keresztül, akik a Graboplast cégelődjét alapították, a Heller és Askonas társaságig, akik a város hosszú éveken át virágzó textiliparának alapjait tették le. Szinte lehetetlen mindenkit megemlíteni, akik nagy hatással voltak a 750 éves város újkori gazdasági fejlődésére.

Egy személyt azonban ki kell emelni, hogy ezzel a „Győr – Ipar – Történelem” tárlattal is fejet hajtsunk az ő munkássága előtt is. Zechmeister Károly polgármestert.

Győr városa gazdaságilag az 1870-es évektől kezdve válságos helyzetbe került. A kereskedelmi forgalom visszaesett, az ipar alig növekedett, a lakáshiány egyre fokozódott, az egykor virágzó kereskedelmi város lakossága mind nehezebb körülmények között élt. Közben a vasúthálózat kiépülésével Győr fontos közlekedési gócpont lett, mely kedvező lehetőséget teremtett a válságból történő kilábaláshoz.

Zechmeister Károly ekkor dolgozta ki nagyszabású városrendezési tervét. Felismerve a vasút és az új vívmányok, az ipar terjeszkedésének lehetőségeit, Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása.

Ma, csaknem 150 év távlatából visszatekintve, elmondhatjuk, álma valóra vált. Nem volt mindig sima az út. A győri ipar fejlődése hol gyorsan, mint egy vasúti kocsi, hol lassan komótosan, mint egy harci jármű, ám mindig egy irányban, a jövő felé haladt.

Ebből az ipartörténetből villant fel képeket, hangulatokat a Széchenyi Open Art Night „Győr – Ipar –Történelem” kiállítása. A kép nem lehet teljes az 1860-tól 1990-ig tartó korszakról, de a kis mozaikokat jól szemlélve így is izgalmas kaleidoszkóp kerül a figyelmes szemlélő elé.

Jó időutazást kívánunk mindenkinek!

A szervezők